„A Bayern München azt csinál, amit akar.”

Ezzel a tegnap esti Bayern - CSKA meccsen elhangzott számomra nagyon kedves mondattal indítanám rövid kinyilatkoztatásomat a tegnapi BL napról.

Csak röviden akarok kitérni a Hannover 96 elleni múlt hétvégi meccsre és az utána következő eseményekre. Összességében jó érzés, hogy behúztuk a három pontot. Végig fölényben játszottunk, de hiányzott valami. Valahogy olyan volt az egész meccs, mint amikor bemész reggel dolgozni, hulla unott pofával megcsinálod a munkádat szépen és precízen az átlagot nyújtva, utána pedig nap végén, mint aki jól végezte dolgát hazamész. Ezt éreztem a csapaton is, de úgy látszik nem csak én voltam így ezzel.

Ugyanis Sammer bácsi köszönte szépen és beszólt a fiúknak, olyan sportfőnökösen, Uli papa meg persze megvédte őket jó apuka módjára, noha inkább a klubbot, mint a játékosokat. Valójában mind a kettejüknek igaza volt szerintem. Sammer a kényelemfociról és a lélektelen játékról beszélt a játékosokkal kapcsolatban (tuti nem látta a Román - Magyart), valamint Pep - az utóbbi időben rendesen megedzett - páncélja mögé bújásról is ejtett néhány szót. Szerintem mondandója nem csak hogy jogos volt, de teljesen helytálló is. Ugyanakkor igazat adok Uli papának is, aki nem mondta, hogy nincs igaza Sammer bácsinak, hanem inkább amolyan:

„Mattiasz fiam! Ilyent nem mondunk a nyilvánosan, mert asztat hiszik, hogy méh légy van a levesbe, pedig nem is.”

Tehát egyetértek Uli papával is, mert ő a marketing és az imázs szemszögéből vizsgálta Sammer bácsi mondatait, de ettől függetlenül azok igaz szavak voltak. Persze azóta már lenyilatkozta a kopasz, hogy nincs közöttük harag, hiszen feltehetőleg rekedtre ordibálták egymás arcát az irodában, majd 4-16 korsó sör mellett kibékültek, miközben Uli tőzsde- és adótippeket adott Sammernek, amiért cserébe Matthias ajánlotta fodrászát.

Itt akkor egy huszárvágással át is kanyarodhatunk a CSKA Moszkva elleni BL rajtra. A játékunk számomra meggyőző volt, bár már a félidőben abszolváltam, hogy nagyon langyiba fogjuk nyomni a második 45 percet, de akkor is élvezetes volt. Most persze előállhatunk a negatív szemlélettel, hogy szerencsénk volt, mert sérültek voltak a CSKA „sztárjai” és bár én nagy tisztelője vagyok (de tényleg!) Dzagoev, Doumbia vagy González munkásságának, de a meccs képén nem nagyon javítottak volna, esetleg egy szépítő találat formájában fényesíthették volna karrierjük csillagát. Nem tudom, hogy Sammer mondandójának hatására vagy a frissen nyírt Allianz Aréna gyepének illatára, de ezen a meccsen volt tűz a csapatban, no persze csak az első félidőben, mert ugye a bányászokra is tartogatni kell a kraftot.

Összességében majdnem minden játékosunkkal teljesen elégedett voltam. Alaba már jó ideje kedvencem, persze ebben nagy szerepet játszott a „Az egy másik néger volt.” mondata. Be is bizonyította már három perc után, miért is bírjuk annyira. Mandzukic fejjel verte először a kapufát majd Akinfeev kapust, a kegyelemdöfést pedig Arjen a Dortmundverő vitte be. Igaz, itt el kell mondjam, ha kihagyja azt a helyzetet akkor a TV-n keresztül verem agyon. Kivételt csupán egyik személyes kedvencem T. Müller képez, aki harmatgyenge volt. Őt követheti a sorban a felemás teljesítményével Kroos kispajtás, aki mióta nem egyedül van a csatár mögött (vagy egyáltalán nem ott van) teljesen halovány tud lenni. No meg persze az örök kedvencem Márcio Rafael Ferreira de Souza, aki már Lahmot is annyira idegesíti, hogy inkább megtapossa ő izomból (ha már az oroszok töketlenek) csak ne játsszon az a szerencsétlen. De bírja a kis búzavirág a gyömöszt, mint a trabi az étolajat, így folytathatta a kínlódást. A félidőben feltehetőleg Philipp átment a CSKA öltözőjébe és szólt a fiúknak, hogy segítsenek már neki. Gondolom ezt azért, mert a második félidőben már gyötörték rendesen a brazil csodát a szibériai favágók. Azt viszont el kell ismernem, hogy a kapura lövése igen csak jó volt, talán ha nem ő lövi még a kaput is eltalálja, mármint az üresebbik részét, nem a hálóval szőttet.

Szóval jók voltunk az a lényeg. „CSKA hat keine chance!” ahogy a német mondaná. Így tovább srácok! Remélem sérültjeink már visszatérnek a csatatérre a City ellen!

A többi meccs pedig papírforma volt, erre egy mondatnál többet nem is szánnék. Egyetlen kivétel a Juventus volt, akikre most nagyon mérges vagyok, mert tipszmikszűtem és biza rajtuk ment el, de meg is érdemlem, ha már a digókra fogadok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.